Az érintettek által régóta kért, most már tervezett lépések, logikai sorba szedve tehát az alábbiak: 1. A kilakoltatások azonnali felfüggesztése elkerülhetetlen. A következő lépések közben azonban kiderülhet, hogy az összes végrehajtást is fel kell függeszteni. 2. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi előírásait időnként a devizahiteles perekben eljáró bírók nem tudják értelmezni. Ilyenkor az eljáró nemzeti bíróságok az Európai Unió Bíróságához fordulnak. Az elmúlt években több tucat magyar, román, francia devizahiteles ügyben értelmezte a Bíróság a fogyasztókat védő elveket – az eljáró nemzeti bírók kérdéseire válaszolva. Elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a magyar bíróságok figyelembe veszik-e ezeket a kötelező elveket! Csorbíthatja-e és ezáltal megsértheti-e a Kúria a bíróságok függetlenségét? Az adós akarata ellenére a tisztességtelen, semmis szerződést meggyógyíthatja-e a bíróság? Abból a célból, hogy az adóst mindenképpen terhelje a számára végzetes deviza elszámolás, beírható-e a szerződésbe utólag az MNB árfolyama? Kapott-e az adós olyan írásos tájékoztatást, hogy a devizahitel rendkívül veszélyes, mivel súlyos következményekkel járhat a pénzügyi helyzetére? Ismertetni kellett volna-e, hogy folyamatos és tartós forintgyengülésre kell számítani, aminek a hatására a havi törlesztő részlet az induló többszörösére emelkedik? A szerződéskötés előtt, megfelelő időben kapott-e tájékoztatást az adós, hogy megalapozott, felelősségteljes döntést tudjon hozni? Tisztességes bírói eljárásban volt-e részük a banki károsult családoknak? 3. Nem lehet egyetlen befejezett devizahiteles pert sem lezártnak tekinteni. Szükség esetén minden bírósági ügyet "újra kell nyitni" azért, hogy a fogyasztók tisztességes bírói eljárásban részesülhessenek. 4. A bankok több millió szerződés során visszaéltek a hatalmukkal és önkényesen emelték a kamatokat. Azért, hogy ne kelljen több millió pert indítani a tisztességtelen bankok ellen, szükségessé vált, hogy törvény írja elő a szerződések újraszámolását. Ez történt 2015-ben. Amennyiben a bankok nem ismertették a deviza elszámolás veszélyeit, valótlan tájékoztatást adtak az árfolyamkockázatról, ez a szerződési pont tisztességtelen. Kiesik a szerződésből a deviza alapú számolás. Olyan új tisztességes elszámolásra van szükség, melyben nincs az árfolyamváltozásnak semmilyen hatása. 5. "A banki szektorban legnagyobb felhördülést keltő, "tiszta lapként" emlegetett elképzelés kikerült a nyolc pontból…" – írták 2010 őszen a Rogán Antal és Kósa Lajos "adósmentő csomagjával" kapcsolatban a lapok. A 2010-ben elutasított javaslat: "az adóssal szembeni követelés a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének szász százalékát nem haladhatja meg". Jelenleg, ha a bank "viszi a zálogtárgyat", azonban az adós tartozása (még a tisztességes újraszámolás után is) ennél magasabb, akkor az adósnak a különbözetet még ki kell fizetnie. Ettől a fizetéstől menti meg az adóst az "elsétálás joga". 6. Az elsétálás joga azoknak is segítség lehet, akik az elmúlt években vettek fel kölcsönöket. Sajnos előfordulhat, hogy a jelenlegi magas ingatlan árak csökkennek, nyomott áron lehet csak ingatlant értékesíteni – az adós pedig épp erre kényszerül mert valamiért nem tudja fizetni a törlesztéseket. A Hiteles Mozgalom szerint van arra komoly esély, hogy idén, 2022-ben minden nyitott kérdésre válasz kerüljön, így csak az újraszámolás és annak ellenőrzése csúszhat át a következő évre, 2023-ra.