Az Európai Hyperloop Központ a világ egyetlen olyan létesítménye, amely rendelkezik "sávváltóval", egy alagúttal, amely a fő vágányból ágazik el, és lehetővé teszi a tudósok számára, hogy teszteljék, mi történik, ha egy jármű nagy sebességgel irányt változtat. Az ország északi részén, Veendam közelében, egy használaton kívüli vasúti központban 420 méter (1380 láb) hosszú, sima Y alakú fehér alagút található, amely 34, egymáshoz kapcsolódó, körülbelül 2,5 méter széles csőből áll. Szinte az összes levegőt kiszívják az alagútból, hogy csökkentsék a légellenállást, és a járművet mágnesek segítségével olyan sebességgel hajtják meg, amely végül elérheti az 1000 kilométer per órás sebességet. "Erre szükség van egy hálózat létrehozásához. A sávváltó az infrastruktúra széttartó része, így az egyik rész például Párizsba, a másik Berlinbe tart" - mondta Sascha Lamme, a központ igazgatója. Lamme 2050-re 10 000 kilométer hosszú, Európát keresztező hiperhurok-alagutak hálózatát jósolta. "Ha megnézzük, hogyan fejlődtek az autópályák az idők során, akkor ez exponenciálisan nő, amikor a technológia készen áll" - mondta a 33 éves férfi az AFP-nek. "Csináltunk valamit, ami nagyon skálázható. Nagyon gyorsan tud menni. Így tényleg lehetséges lenne, hogy bejussunk egy amszterdami állomásra, és két óra alatt eljussunk egy olyan városba, mint Barcelona" - mondta. – Akárcsak egy repülőgépnél, de minden gond nélkül. A holland székhelyű Hardt Hyperloop cég a következő hetekben tervezi az első járműtesztek lefuttatását, és a központ nyitva áll a hyperloop technológia bármely aspektusát fejlesztő cégek előtt. A tudósok azonban elismerik, hogy "hosszú út" van, amíg a technológia teljesen készen lesz, és még mindig messze vannak az utasokkal végzett teszteléstől. Lamme szerint 2030-ra elérhetővé kell tenni a teljes körű utasszállítást, valószínűleg egy rövid, körülbelül öt kilométeres útvonalon – például egy repülőtértől egy városig. A SpaceX és a Tesla iparmágnása, Elon Musk egy 2013-as írásával a hiperhurkot vitte be a populáris kultúrába, amely egy „ötödik közlekedési módot” javasol San Francisco és Los Angeles között. Musk szerint egy hyperloop cső körülbelül 30 perc alatt kötheti össze a két várost, szemben az akár hat óra közúti vagy egy óra repülővel. Azóta a világ számos városa eljátszott a gondolattal, a kutatási projektek dollármilliókat zabáltak fel, de a hyperloop még mindig nem indult el. Richard Branson brit üzletember 2020-ban két utast küldött 500 méterre a nevadai sivatagban, de Virgin Hyperloop cége, amelyből később Hyperloop One lett, tavaly év végén behajt. A tesztelés és a kutatás azonban továbbra is intenzív – Kínában hosszabb létesítmény áll rendelkezésre, amivel közel 700 kilométeres óránkénti sebességet érhetnek el – mondta Lamme. A támogatók szerint a hiperhurok nem okoz szennyeződést, zajt, és beleolvad a háttérbe városi és vidéki környezetben sem. "A hyperloop, mint szállítási mód energiafogyasztása sokkal alacsonyabb (mint másoknál)" - mondta Marinus Van der Meijs, a Hardt Hyperloop technológiai és mérnöki igazgatója. "Kisebb helyet igényel a működéséhez, mert vannak ilyen csöveink, amelyeket könnyen elhelyezhetünk a föld alatt vagy felemelve. Így kisebb az infrastruktúra lábnyomunk" - mondta a 33 éves férfi az AFP-nek. A kritikusok szerint a technológia az égboltban van, és továbbra is kérdésesek maradnak az utasok tapasztalatai azzal kapcsolatban, hogy egy keskeny alagúton közel hangsebességgel lőttek át. Alon Levy közlekedési blogger Musk kezdeti javaslatát híresen "barf útnak" nevezte. Van der Meijs azonban azt mondta, hogy a gyorsulásnak nem kell nagyon másnak lennie, mint egy nagysebességű vonatnál. "Az utasok gyorsabban fognak menni, de minden az erőkön múlik. Olyan, mint egy repülőgép. Amikor a levegőben van és állandó sebességgel halad, nem érzed." "Nagyon kényelmes utazást fogunk tenni" - mondta Lamme. "Elképzelhetsz egy szép mennyezetű kapszulát, amelyen csillagok vagy szép napsütéses idő látható. Főleg, ha beszállsz, nagyon rövid időn belül célba érsz."