A statisztikák szerint 2019-ben 155 halálesetet regisztráltak kígyómarás miatt, míg skorpiócsípés következtében 95-en vesztették életüket. Azonban az utóbbi években a helyzet megfordult: míg a kígyómarásos halálesetek száma stagnálva 140 körül mozog, addig a skorpiócsípésekhez köthető elhalálozások száma 152-re emelkedett. Paulo Goldoni, a Sao Pauló-i Butantan Intézet biológusa szerint az urbanizáció kulcsszerepet játszik a skorpiók terjedésében. A városokban a skorpiók természetes ellenségei — mint például madarak, gyíkok és békák — nem tudnak követni őket, míg a skorpiók táplálékául szolgáló csótányok tömegével jelen vannak az urbanizált területeken. Az intézet laboratóriumában begyűjtött skorpiók mérgéből készítik el az ellenszérumot, amelyet az ország 212 millió lakosának védelme érdekében használnak. A tavalyi év során Brazíliában több mint 200 ezer skorpiócsípést jegyeztek fel, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legelterjedtebb mérgező faj a sárga skorpió (Tityus serrulatus), amely különösen veszélyes, mivel nőstényei megtermékenyítés nélkül is képesek szaporodni. A sárga skorpió csípése halálos lehet az idősek és a 20 kilogrammnál kisebb súlyú gyermekek számára, így az ellenszérum létfontosságú lehet számukra. A szérum gyártásának folyamata során a skorpió mérgét lovakba fecskendezik, amelyek szervezete ellenállóbb az emberi szervezetnél, így több ellenanyagot termel. A lovak véréből nyerik ki az ellenszérumot, amely tavaly több mint 11 ezer ember életét mentette meg Brazíliában, főként a délkeleti, sűrűn lakott régiókban. A helyzet sürgető lépéseket követel, hiszen a skorpiók terjedése nemcsak egészségügyi problémát jelent, hanem a közbiztonságra is hatással van. A hatóságoknak és a tudósoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy hatékony megoldásokat találjanak a skorpiók elleni védekezésre és az emberek biztonságának megőrzésére.