A munkaerőpiacot érintő demográfiai változások egyre inkább megfigyelhetők. A pályakezdés időpontja folyamatosan kitolódik, és az aktív munkavállalók átlagéletkora is növekszik. Szalai Piroska elmondása szerint ennek egyik fő oka, hogy a fiatalok sokkal magasabb iskolai végzettséggel lépnek be a munkaerőpiacra, mint korábban. Az 50-es években a fiatalok gyakran már 15 évesen munkába álltak, míg napjainkban egyre többen választják az iskolát, hogy szakképzettséget vagy diplomát szerezzenek. A rendszerváltás idején Magyarországon tapasztalt munkanélküliségi hullám jelentős hatással volt a fiatalok attitűdjére. A munkanélküliség félelme sokakat arra ösztönzött, hogy tovább tanuljanak, több szakmát is elsajátítsanak, vagy egyetemet végezzenek. A 90-es években a fiatalok között elterjedt volt az a nézet, hogy nem érdemes felnőni, mert nem tudják, miből fognak megélni. A 2010-es kormányváltás hatása A 2010-es kormányváltás új szemléletet hozott a magyar munkaerőpiacra. A nemzeti kormány célja a munkahelyek teremtése és a foglalkoztatás növelése lett. Az ezt követő években, különösen 2015 után, robbanásszerűen nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A diplomások aránya is jelentősen megnövekedett, és a fiatalok foglalkoztatása számos európai országban folyamatosan emelkedik. Például Dániában, Németországban és Ausztriában a fiatalok jelentős része részt vesz a duális képzésben, amely lehetővé teszi számukra, hogy az iskola mellett dolgozzanak. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány még mindig alacsony, mindössze 2-3% a 15-24 éves korcsoportban. A fiatalok pályakezdésének késlekedése A fiatalok munkába állásának késlekedése mögött több tényező állhat. Egyrészt valódi tudásszomj és a több lábon állás iránti igény is szerepet játszik. A fiatalok egyre inkább arra törekednek, hogy minél több diplomát és képzettséget szerezzenek. Másrészt azonban vannak olyan tényezők is, amelyek visszatartják őket a munkába állástól. A fiatal generációk kisebb létszáma és az idősebb munkavállalók nyugdíjba vonulása miatt folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottak átlagéletkora. Ez a tendencia hosszú távon komoly kihívásokat jelenthet a munkaerőpiac számára. Családpolitikai intézkedések A kormány által bevezetett családpolitikai intézkedések célja, hogy támogassák az édesanyák munkaerőpiaci részvételét. Szalai Piroska hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen anyagi hátrányt az édesanyák számára. Ezen intézkedések révén remélhetőleg csökkenteni lehet a családalapítással járó anyagi terheket, és ösztönözni lehet a fiatalokat arra, hogy bátrabban vállaljanak gyermeket.