A 2022-es év során Magyarországon körülbelül 13 ezer ember vált kiberbűncselekmény áldozatává, mely összesen 30 milliárd forintos kárt okozott. Az online kereskedelem különösen kitett a csalásoknak: az online piacterek felhasználóinak 43%-a tapasztalt már valamilyen csalási kísérletet, míg 20%-uk pénzt vagy adatokat is elveszített. Ezek a számok azt mutatják, hogy a magyar lakosság közel fele érintett volt valamilyen kiberbiztonsági csalásban, ám csupán körülbelül ötödük érzi magát felkészültnek a visszaélések elkerülésére. A bűnözők kedvelt célpontjai közül a közszféra fenyegetettsége a legmagasabb, míg az egészségügyé csökkent, a technológiai szektoré viszont nőtt a világjárvány óta. A globális szinten a kiberbűnözés által okozott károk 2024 végére elérhetik a 9500 milliárd dollárt, ami figyelmeztető jel a társadalom számára. A Mastercard kutatása rávilágít arra, hogy a magyar felnőttek 70%-a tisztában van azzal, hogy banki adataikat soha nem kérhetik telefonon vagy e-mailben. Ennek ellenére tavaly számos esetben csalók csaltak ki 10 millió forint feletti összegeket az ilyen módszerekkel. A leggyengébb láncszem mindig a nyomás alá helyezett vagy felkészületlen felhasználó. A kutatás megállapításai alapján jelentős szakadék húzódik az elméleti kiberbiztonsági ismeretek és a tényleges digitális magatartás között. A válaszadók 46%-a nem tudta eldönteni, hogy az általuk kapott üzenetek valódiak vagy csaló szándékúak. A fiatalok, akik digitális jártasságukkal büszkélkednek, gyakran túlbecsülik biztonsági tudásukat: a 18-29 éves korosztály 90,5%-a tartja magát nehezen átverhetőnek, azonban egy teszt során átlagosan mindössze 1,5 pontot értek el a maximális 4-ből. A kiberbűnözés elleni hatékony védekezés érdekében elengedhetetlen, hogy a felhasználók biztonsági tudatossága növekedjen. Az információhoz való hozzáférés sebessége kritikus jelentőségű ebben az iparágban. A KiberPajzs Program résztvevői, köztük a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank és más állami szervezetek, arra törekednek, hogy minden érintettet figyelmeztessenek a kiberbűnözés veszélyeire. Fontos lenne, hogy a lakossági felhasználók és az üzleti szereplők számára könnyen hozzáférhető információk álljanak rendelkezésre. Ezt lehetőleg organikusan, saját közösségi csatornáikon keresztül kellene terjeszteni. A biztonságos gyakorlatok készségszintre emelése és a naprakész információk gyors eljuttatása kulcsfontosságú lépések ahhoz, hogy a felhasználók jobban felkészülhessenek a kiberbűnözés ellen.