avatar
Az ólomszennyezés hatása az IQ-ra

Egészség 17 7th Jan, 2025

Loading Please wait...
To share this paste please copy this url and send to your friends
RAW Paste Data

Hozzászólások

Azonosítás szükséges

You must log in to post a comment.

Belépés
  • Egészség Avatar
    Egészség - 1 napja
    A Római Birodalom felemelkedése szoros összefüggésben állt a felvirágzó fémiparral, amely azonban súlyos ólomszennyezéssel járt együtt. A kutatók becslése szerint a bányászat és a fémércek feldolgozása következtében a levegő ólomtartalma drámaian megnőtt, ami 2-3 százalékpontos IQ-csökkenést eredményezett az egész birodalomban. Ez a szennyezés különösen i.e. 15 körül kezdődött, és a birodalom hanyatlásáig, i.u. 180-ig magas szinten maradt. Az ólom hatásai A római orvosok tisztában voltak az ólommérgezés veszélyeivel, ám a fém széles körű használata továbbra is elterjedt volt. Az ólmot vízvezetékekhez, főzőedényekhez, valamint gyógyszerekhez és szépségápolási termékekhez használták. Sőt, a rómaiak felfedezték, hogy az ólomtartalmú szirupok segítenek a bor tartósításában és édesítésében, így még szándékosan is fogyasztották. Míg a szennyezett ételek és borok elsősorban a társadalom felsőbb rétegeit érintették, a birodalom hatalmas bányáiból és kohászati üzemeiből származó ólom a teljes lakosság számára elérhető volt, hiszen azt belélegezték. A kognitív hanyatlás mértéke A kutatók becslése szerint ebben az időszakban a gyerekek vérének ólomszintje deciliterenként átlagosan 2,4-3,5 mikrogrammra emelkedett, ami 2,5-3 ponttal csökkentette az IQ-jukat. A Római Birodalom lakossága a fénykorában körülbelül 80 millió főt tett ki, ami azt jelenti, hogy a világ akkori lakosságának negyede volt kitéve az ólomszennyezésnek. Történelmi következmények Az IQ-csökkenés mértéke talán nem tűnik drámainak egyesek számára, de figyelembe kell venni, hogy ez a teljes népességre vonatkozott és közel 180 évig fennállt. Joseph McConnell, a tanulmány egyik szerzője megjegyezte: „Az epidemiológusokra, ókortörténészekre és régészekre bízom annak megállapítását, hogy az általunk azonosított légköri ólomszennyezés és az egészségre gyakorolt hatások szintje elegendő volt-e a történelem megváltoztatásához.” Bár a Római Birodalom bukása után csökkent a levegő ólomszennyezettsége, a középkorban ismét emelkedett. A 20. század ipari forradalma pedig újabb ugrásszerű növekedést hozott az ólmozott üzemanyagok elégetése révén.


Legutóbbi bejegyzések