A változás egyik legfontosabb következménye, hogy míg a parlamenti viták és szavazások nyilvánosak, a kormány döntéseiről csupán a Magyar Közlönyből vagy hivatalos közleményekből értesülhet a közvélemény. A kormány egyedi határozatban hozza meg döntéseit, amelyeket általában közzé kell tenni, de ha a határozat minősített adatokat tartalmaz, akkor azokat nem hozzák nyilvánosságra. Az, hogy mi számít minősített adatnak, a kormány hatáskörébe tartozik, így könnyen elképzelhető, hogy a külföldi bevetések részletei titkosítva maradhatnak. A Honvédelmi Minisztérium megerősítette, hogy a kormány számára a magyar emberek biztonsága az elsődleges szempont. A megváltozott biztonságpolitikai környezet, különösen a háborúk korában, gyorsabb és rugalmasabb döntéshozatalt követel meg. A tárca hangsúlyozta, hogy a módosuló szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország gyakorlatához hasonló. A szakértők véleménye szerint gyakorlatilag nincs olyan külföldi bevetés, amely ne tartalmazna minősített adatokat. Kis-Benedek József biztonsági szakértő rámutatott, hogy az információk, mint például a bevetés célja, módja és az alkalmazott eszközök, mind olyan részletek, amelyek védelme elengedhetetlen a csapatok biztonsága érdekében. A szakértő hangsúlyozta, hogy eddig nem volt olyan NATO-s vagy uniós kérés, amely indokolta volna a döntési jog átruházását a parlamentről a kormányra. A kérdés tehát adott: hogyan értesülhet a közvélemény a külföldi bevetésekről és missziókról, ha azok részletei nem kerülnek nyilvánosságra? A törvénymódosítás következményei még nem teljesen tisztázottak, és sokan aggódnak amiatt, hogy ez a döntési mechanizmus mennyire átlátható és demokratikus. A jövőben elengedhetetlen lesz figyelemmel kísérni, hogyan alakulnak a kormány döntései, és milyen hatással lesznek ezek a magyar katonák külföldi bevetéseire és az ország biztonságára.