Novák Ferenc Nagyenyeden született 1931. március 27-én. A második világháború idején a család áttelepült Magyarországra, az érettségit már Budapesten tette le. A Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban műszaki gyakornokként kezdett dolgozni, majd csatlakozott az Építők Táncegyütteshez, melynek oszlopos tagja lett. 1954 szeptemberében megalakította a Bihari János Táncegyüttest. 1965-ben megbízták az 1949-ben alakult Honvéd Együttes tánckarának vezetésével. 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként folytatta munkáját. A hetvenes évek végén egyik szegedi produkcióját látva koreográfus-rendezői szerződést ajánlott neki az amszterdami Folklór Táncszínház, ezután párhozamosan dolgozott Hollandiában és idehaza. 1983-tól a Honvéd Együttes művészeti vezetője lett. Munkásságát többek között 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben Magyarország Érdemes Művésze díjjal, 1993-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el. 2005-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal állami kitüntetést, 2007-ben a Jubileumi Prima Primissima-díjat. 2010 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdeméremével tüntették ki, 2014-ben a Nemzet Művésze lett. Generációja – többek között Martin György, Timár Sándor, a Pesovár testvérek – olyan történelmi jelentőségű etnográfusi munkát végzett el a huszadik század ötvenes éveitől kezdve, ami csak Bartók és Kodály érdemeihez mérhető; túlzás nélkül a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyományának fennmaradását köszönhetjük nekik. Korábban a Nullahategy.hu-nak adott interjúban beszélt arról, hogy az egész magyar nyelvterületen, az egész Kárpát-medencében talán az egyetlen teljes táncrend a széki volt, amit be is tartottak. Nem véletlen, hogy amikor a tanítványaim – Foltin Jolán, Stoller Antal, Lelkes Lajos – kitalálták a táncházat 1971-ben, akkor Martin Györggyel konzultáltak. Ők is a Széken látottak hatására találták ki, hogy a széki táncrend legyen az első, mert ez egy tökéletes, ki nem mozdítható táncrend. Ha kimozdítható, a szokásrend törvényei mozdítják ki. Novák Ferenc az interjúban kifejtette, hogy a táncot lehet visszatanítani, a régi szokásrendet és életet nem. Isten őrizz, hogy így legyen, az egy nagyon retrográd világ lenne… Nem lehet rávenni a lányokat, hogy többrétegű szoknyában kapáljanak, amikor farmerban is lehet. A táncot viszont meg lehet tanítani. A táncgyűjtés filmen már a húszas évek végén megkezdődött Magyarországon. Ez egyedülálló egész Európában – magyarázta. Élete végéig követte a táncház és a táncszínház helyzetét. Úgy gondolta, nagyon sok a tehetséges koreográfus. Nagyon jóban vagyok a fiatal koreográfusokkal, sőt, sokszor jönnek hozzám tanácsokért. Viszont az általános műveltség elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki táncszínházat csináljon. Korán megmutatkozott tánctehetsége Úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet: a paraszti kultúrát nem imitálni kell, hanem annak elemeiből kell a műveket létrehozni. A Honvéd és a Bihari Együttessel is új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklór műsorokat állított színpadra, szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is. Olyan fontos munkák kötődnek nevéhez, mint A helység kalapácsa, az Antigoné, a Csíksomlyói passió, a Betlehem, a Passió, az Évszázadok táncai, a Forrószegiek, a Magyar Electra, a Lúdas Matyi, a János vitéz, A csodaszervas, az Egri csillagok, a Magyar menyegző, a Keleti táncvihar, az Évszázadok táncai, a Kocsonya Mihály házassága, a Kőműves Kelemen vagy az István, a király rockopera koreográfiája. Koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása. Felesége a 2019-ben elhunyt Foltin Jolán, rendező-koreográfus néptáncos volt, akivel több alkalommal dolgoztak és tanítottak együtt, gyermekeik: Novák Eszter és Novák Péter. Kivételes életműve, tapasztalata, tudása, kalandos élettörténetei nemcsak alkotásaiban, de barátaiban, tanítványaiban, családjában, gyermekeiben és unokáiban egyaránt továbbélnek.