A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény előírja, hogy hazánkban kizárólag magyar engedély birtokában lehet felsőoktatási tevékenységet folytatni. Az Európai Bizottság 2017-ben indított kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az Európai Unió Bíróságánál Magyarországgal szemben. A bíróság 2020 októberi ítéletében helyt adott a keresetnek. A törvénymódosítás az ítéletben foglaltak végrehajtása érdekében a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére vonatkozó rendelkezések megváltoztatását kezdeményezi. A helyzet megnyugtató rendezése érdekében a törvényjavaslat egy másik európai országban már bevált, hatályos jogszabály átültetését indítványozza. A parlamenti döntés így a bajor jogot alapul véve eltérő szabályokat rögzíthet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó és az azon kívüli államok felsőoktatási intézményeinek magyarországi működésére. Az új előírást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményére építve, a bajorországi szabályozás (Bayerisches Hochschulgesetz) mintájára, a kapcsolódó szakaszt tükröztetve emelheti be az Országgyűlés a hazai rendelkezések közé. A kormány a javaslat tartalmáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely ezzel kapcsolatos kifogást nem jelzett. A tervezett rendelkezések más tagállamban hatályos, az uniós testületek, intézmények által sem vitatott előírás átvételét jelentik. A kiigazított felsőoktatási törvény vonatkozó szakasza ennek megfelelően vélhetően minden további próbát kiáll majd. A törvényjavaslat elfogadása esetén az eddigi, megengedő jogszabályoknál szigorúbb, bajor mintán alapuló követelmények léphetnek életbe Magyarországon. A hazánkban működő egyetemek jelenleg is teljesítik a pontosított elvárást, vagy annak különösebb nehézség nélkül képesek lehetnek megfelelni. A jogszabály-módosítás természetesen nem mentesíti a Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól.