Horváth Péter János felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a karbonsemlegesség elérése érdekében alapvető a nukleáris alapú villamosenergia-termelés fenntartása: Paks I. üzemidő-hosszabbítása és Paks II. megépítése; illetve az átmeneti időszakban még jó ideig szükség lesz a rugalmasságot nyújtó gázerőművekre is. A MEKH elnöke arról is szólt, hogy a megújulók terjedése jelentős kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket, mivel a hálózati csatlakozások jelentős fejlesztési igényeket generálnak. A MEKH arra törekszik, hogy segítse a piaci szereplőket a fejlesztések költséghatékonyabb megvalósításában. Mint mondta, a hivatal például támogatja azokat a fejlesztési megoldásokat, amelyek konkrét infrastrukturális beruházások helyett, IT-oldalon, a hálózat okosításával oldják meg a rendszerintegráció problémáit. Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese előadásában rámutatott, hogy a hazai villamosenergia termelésben a földgáz csaknem egyharmadnyi (28,1%) részesedéssel második helyen áll. Az elnökhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a földgáz szerepe még ennél is kiemelkedőbb a rendszerszintű szolgáltatások piacán, így az egyre növekvő megújuló és időjárásfüggő, forrásból származó erőművi termelés okozta ingadozások kiszabályozásában is. Ságvári Pál kiemelte, hogy a hivatal már dolgozik az új típusú rugalmas források – így az energiatárolás vagy a keresletoldali részvétel – bevonását elősegítő szabályozási keret kialakításán, de ezek jelenleg még nem képesek teljes mértékben ellátni a földgáz hálózati és rendszer-egyensúlytalanságok kiszabályozásában betöltött szerepét. Emiatt a földgázra és a földgáz-tüzelésű villamosenergia-termelésre olyan áthidaló technológiaként kell tekinteni, ami alapvetően járul hozzá a megújuló erőforrások rendszerbe illesztéséhez és a klímaátmenet megvalósításához – tette hozzá a MEKH nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese. Dr. Tóth Tamás, a MEKH általános elnökhelyettese előadásában emlékeztetett, hogy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) bevezetését többek között a Nemzeti Energia- és Klímatervben valamint a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött célok elérése indokolta. Ezek között említette azt a vállalást, hogy a 2014-2020-as időszak 167,5 PJ-os halmozott megtakarítási céljához képest 2021-2030 között 337,2 PJ megtakarítás elérését célozta meg Magyarország, amihez az EKR a 2030-ig évente szükséges új végsőenergia megtakarítás negyedével járulna hozzá. A 2021-es várható energiamegtakarításról szólva Dr. Tóth Tamás elmondta, hogy a MEKH egész évre mintegy 300 TJ-nyi megtakarított mennyiséggel számol. A hivatal elemzése szerint a kötelezettek 2021-ben a kötelezettségük 50%-át várhatóan még energiahatékonysági járulék befizetésével teljesítik, de a várakozások szerint a piac hatékonysága folyamatosan javulni fog, és a járulék-befizetés részaránya folyamatosan csökken és 2027-től 5%-on stabilizálódhat. A napokban megjelent sztenderd energiamegtakarítási intézkedések jegyzékéről szólva a MEKH elnökhelyettese kiemelte, hogy az segítséget nyújt abban, hogy minél gyorsabban és kockázat mentesebben kerüljenek megvalósításra energiamegtakarítási beruházások, amelyek nemcsak a szakpolitikai célok eléréséhez járulnak hozzá, hanem a beruházás helyén és országosan is fenntartható módon emelik az ellátásbiztonságot és versenyképességet.