avatar
A karácsony antropológiai elméletének kérdései

Vendég 50 21st Dec, 2024

Loading Please wait...
To share this paste please copy this url and send to your friends
RAW Paste Data

Hozzászólások

Azonosítás szükséges

You must log in to post a comment.

Belépés
  • Egészség Avatar
    Egészség - 1 hete
    A karneváli örökség főként a római és ókori eredethez kapcsolódik, ám jelenleg nosztalgiát teremt az otthon, a családi élet, a hagyományok iránt, szemben az eseményközpontú, utcai, nyilvános és szórakoztató karneválprogramokkal. Miller utal Bahtyin karácsonyelméletére, miszerint Jézus születésének ünnepe egy morális és normatív rend kifejeződése, amelyben az ember az isteni természetet emberi formátumba rendezi a családdal mint egységgel. Az isteni szférából lehozza a vallást egy átlagos családi otthonba, azaz a karácsonyi ünnep a család mint mikrokozmosz ünnepe, és ez az, ami megkülönbözteti a judaizmustól istenétől, mert megteremti a családot, a családi ideált, Jézus, Mária és József hármasában. A karneváljellegű ünneplés ezzel szemben kiüresíti az otthont, szétzilálja a családot, a kozmológiát az utcára viszi. A karácsony globális és lokális jellege mellett Lukács László kutatásainak fő eredménye az európai karácsonyok regionalitásának bemutatása. A Rajna-vidék, a protestáns térségek esetében a polgári társadalmi környezet, Ausztria, Magyarország, Közép- és Kelet-Európa esetében a megkésett modernitás és az arisztokrata környezet, a katolikus karácsonyfa-szokások hangsúlyosak. Alapvetően térnek el ettől a szláv, ortodox térségek, amelyek Közép-Kelet-Európában erőteljesen megőrizték a pogány szokásokat és az ortodox karácsonyi időszak jellemzőit. Lukács László és a néprajzi gondolkodás, az összehasonlító kutatások öröksége mindenképp tovább gondolandó. A néprajzi kutatásban a herderi örökség, a népszellem feltárása ugyanolyan fontos, mint a kultúra diffúziójának folyamata. A gazdasági érdekeknek alávetett politika ugyanúgy, ahogy a kommunista időszakban vagy a gyors vagy erőltetett iparosítás korában, kultúrákat tüntet el a nemzetállami vagy birodalmi homogenizálás időszakában, ám legalább ilyen erős hatása van az EU szolgáltatási közöspiac-politikájának, az újregionalizmusnak és egyéb más politikáknak. Megyényi területekről tűnik el az értelmiség, Európa kulturális kisebbségei többnyire határtérségekben élnek, amelyek a depopuláció leginkább érintett térségei. Ötven év múlva már semmi sem marad a kistáji kultúrákból és az egykori népszokásokból. A népek Európája a kulturális önrendelkezés herderi víziója helyett az államgépezetek háborús logikáját és a leredukált racionalizmus szűk látókörű politikáját eredményezi. Lukács László néprajzi munkáiban a helyi öntudat mint az emberi méltóság értéke oly módon jelenik meg, hogy abban benne van az „adatgyűjtő” gondolkodása és személyisége is. A karácsonyfa-témakör kutatásával Lukács László a modernizáció, modernitás, a felvilágosodás kistájakra gyakorolt hatását is feltárta, bemutatta, ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy miként képes az egyén emberségét, integritását megőrizni extrém körülmények között is. A modernitás még nem ért véget, a népek joga és az egyéni jogok értelmezése minden korszakban olyan megoldást igényel, amely nem szubjektív, nem redukcionista, az egyént kapcsolataiban, családban, közösségben és népben tételezi. Ideje újra gondolni a néprajz helyét a társadalomtudományok rendszerében, a kulturális gyökerek megerősítésében.


Legutóbbi bejegyzések