A közös gazdasági hagyományokra és erőforrásokra alapozva indulhat lendületes fejlődés Északkelet-Magyarországon.

„Hat megye és megyei jogú városaik helyzetbe hozását összetett kormányzati intézkedéscsomag és összehangolt fejlesztések szolgálják majd, mindezek révén egy magasabb hozzáadott értéket teremtő innovációs ökoszisztéma szilárdul meg az országrészben” – mondta el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a zóna Irányító Bizottságának első ülésén 2020. október 5-én, Miskolcon. A megbeszélésen részt vett Varga Judit igazságügyi miniszter, a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke is.

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A Tokaj-Zemplén térségre önálló fejlesztési terv készül. A gazdaságfejlesztés fókuszában a zóna húzóágazatai, a jármű- és gépipar, a vegyipar, műanyag- és gumiipar, az egészségipar, az elektronika és IT, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar, a turizmus állnak.

Palkovics László kifejtette: „Az északkeleti zónában országos viszonylatban is kiemelkedően teljesít a feldolgozóipar, itt a legmagasabb a kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke a többi között a villamos gépek, berendezések, a vegyi anyagok és termékek, a gyógyszerek és orvosi eszközök gyártásában. Az ipari alkalmazások mellett egyre erőteljesebb a high-tech technológiák használata az agrárszektorban is. A tudásgazdaság megerősítése a széles képzési választékot felvonultató egyetemek és a helyi vállalatok közötti együttműködések fokozásával még vonzóbb üzleti és kutatási környezetet teremt.”

Varga Judit igazságügyi miniszter beszédében elmondta: „Alma Materem, a Miskolci Egyetem Kuratóriumának elnökeként elmondhatom, hogy a jövő megszületett, az álmok kézzelfoghatóvá váltak. A Selmeci Akadémia évszázadokon átívelő hagyománya és szellemisége él, és folytonos megújulásra készteti utódintézményét. 2020-ban minden eddiginél jobban érvényesül, hogy másképp kell gondolkodnunk, hogy újra kell gondolnunk a kereteket, kreativitásra és együttműködésre van szükségünk. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna ennek a „másképp gondolkodásnak” a példája.”

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna a stratégiai jövőkép szerint a jármű- és gépipar, vegyipar és más tradicionális ágazatok által hajtva dinamikus, fenntartható fejlődési pályán halad. Innovációs ökoszisztémája és megfelelő infrastruktúrahálózata versenyképes kínálatot biztosít a magas hozzáadott értéket teremtő befektetők számára a gazdasági és társadalmi felzárkózás jegyében.