Újabb ötlettel állt elő Soros György amerikai üzletember. Véleménye szerint az Európai Uniónak örökjáradék-kötvényeket kellene kibocsátania, hogy finanszírozni tudja a koronavírus-járvány miatt megroppant gazdaságát. Szakértők szerint azonban az öröklejártú kötvények egyáltalán nem hatékonyak, a múltban is csak minimális esetben voltak azok. A szakértők arról is beszéltek, hogy az amerikai üzletember különböző problémákra nyújtott javaslatai mindig tartalmazzák a hitelfelvételt. Újabb ötlettel állt elő Soros György amerikai üzletember, egy múlt héten megjelent cikkében ismét felvázolta az Európai Uniónak, hogy milyen lépéseket kellene tennie a jelenlegi helyzetben. Azt javasolta, hogy az unió bocsásson ki örökjáradék-kötvényeket, hogy finanszírozni tudja a koronavírus-járvány miatt megroppant gazdaságát. A konstrukciónak az a lényege, hogy a tőkét nem kell visszafizetni, ám a kamatot az idők végezetéig kell törleszteni. Soros György szerint az uniónak ezermilliárd euróra lenne szüksége az újjáépítéshez, ami félszázalékos kamat mellett évi ötmilliárd euró kiadást jelent. Az elképzelés nem előzmény nélküli, Soros György arra hivatkozik, hogy Nagy-Britannia 1752-ben bocsátott ki konszolidált kötvényeket, majd később felhasználta azokat a napóleoni és a krími háborúk idején, továbbá az ír válság alatt és az első világháború finanszírozására. Az Egyesült Államok kongresszusa pedig 1870-ben hasonló konstrukcióval konszolidálta a polgárháború közben felhalmozódott adósságállományát. Soros György egy küldetést teljesít? Boros Imre közgazdász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, „Soros György jó pár évvel ezelőtt egy küldetést kapott egy arc nélküli világpénzuralmi garnitúrától”. Hozzátette, ennek köszönhetően tudott felhalmozni óriási vagyont. Elmondta, e küldetés abból is látszik, hogy az évek folyamán Soros György sosem kötött veszteséges üzletet. Boros Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak úgy lehetséges, ha különböző központi bankoktól, titkosszolgálatoktól hasznos információkat kapott egyes országok, politikusok, vállalatok helyzetéről. Jelenleg a gazdagok kezében van a hatalom „A második világháború után sokáig nem alakultak ki nagy vagyoni különbségek” – mondta Lóránt Károly közgazdász. Hozzátette, „a hetvenes évek második felétől, de főleg a kilencvenes évektől kezdve azonban a neoliberális politikával a lovak közé dobták a gyeplőt, a korábbi korlátozásokat megszüntették, és lehetővé tették azt, hogy minden mértéken felül a különböző vállalkozások egyesülhessenek”. Ezzel azonban újra elindították a vagyonfelhámozás lehetőségét bizonyos körökben. Közölte, egyes kutatások kiderítették, hogy jelenleg is a pénzügyi, illetve sok esetben a politikai hatalom is néhány pénzügyi konszer kezében koncentrálódik, amelyeknek a legtöbbje New York-i pénzintézetekhez kapcsolódik. Újabb ötlettel állt elő Soros György amerikai üzletember. Véleménye szerint az Európai Uniónak örökjáradék-kötvényeket kellene kibocsátania, hogy finanszírozni tudja a koronavírus-járvány miatt megroppant gazdaságát. Szakértők szerint azonban az öröklejártú kötvények egyáltalán nem hatékonyak, a múltban is csak minimális esetben voltak azok. A szakértők arról is beszéltek, hogy az amerikai üzletember különböző problémákra nyújtott javaslatai mindig tartalmazzák a hitelfelvételt. Újabb ötlettel állt elő Soros György amerikai üzletember, egy múlt héten megjelent cikkében ismét felvázolta az Európai Uniónak, hogy milyen lépéseket kellene tennie a jelenlegi helyzetben. Azt javasolta, hogy az unió bocsásson ki örökjáradék-kötvényeket, hogy finanszírozni tudja a koronavírus-járvány miatt megroppant gazdaságát. A konstrukciónak az a lényege, hogy a tőkét nem kell visszafizetni, ám a kamatot az idők végezetéig kell törleszteni. Soros György szerint az uniónak ezermilliárd euróra lenne szüksége az újjáépítéshez, ami félszázalékos kamat mellett évi ötmilliárd euró kiadást jelent. Az elképzelés nem előzmény nélküli, Soros György arra hivatkozik, hogy Nagy-Britannia 1752-ben bocsátott ki konszolidált kötvényeket, majd később felhasználta azokat a napóleoni és a krími háborúk idején, továbbá az ír válság alatt és az első világháború finanszírozására. Az Egyesült Államok kongresszusa pedig 1870-ben hasonló konstrukcióval konszolidálta a polgárháború közben felhalmozódott adósságállományát. Soros György egy küldetést teljesít? Boros Imre közgazdász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, „Soros György jó pár évvel ezelőtt egy küldetést kapott egy arc nélküli világpénzuralmi garnitúrától”. Hozzátette, ennek köszönhetően tudott felhalmozni óriási vagyont. Elmondta, e küldetés abból is látszik, hogy az évek folyamán Soros György sosem kötött veszteséges üzletet. Boros Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak úgy lehetséges, ha különböző központi bankoktól, titkosszolgálatoktól hasznos információkat kapott egyes országok, politikusok, vállalatok helyzetéről. Jelenleg a gazdagok kezében van a hatalom „A második világháború után sokáig nem alakultak ki nagy vagyoni különbségek” – mondta Lóránt Károly közgazdász. Hozzátette, „a hetvenes évek második felétől, de főleg a kilencvenes évektől kezdve azonban a neoliberális politikával a lovak közé dobták a gyeplőt, a korábbi korlátozásokat megszüntették, és lehetővé tették azt, hogy minden mértéken felül a különböző vállalkozások egyesülhessenek”. Ezzel azonban újra elindították a vagyonfelhámozás lehetőségét bizonyos körökben. Közölte, egyes kutatások kiderítették, hogy jelenleg is a pénzügyi, illetve sok esetben a politikai hatalom is néhány pénzügyi konszer kezében koncentrálódik, amelyeknek a legtöbbje New York-i pénzintézetekhez kapcsolódik. „Ez nem jelent mást, mint azt, hogy demokrácia, a népuralom helyett egy olyan világban élünk, ahol a gazdagok irányítanak mindent” – tette hozzá. Soros György megoldásaiban mindig szerepel a hitelfelvétel Boros Imre elmondta, a történelem során volt arra példa, hogy öröklejáratú kötvényeket bocsátottak ki, azonban amikre Soros György is hivatkozik írásában, egyáltalán nem voltak hatékonyak, csupán minimális esetekben. Soros Györgynek eddig szinte minden válsághelyzetre volt egy megoldási javaslata. Legutóbb például a migrációs helyzetre, akkor azt javasolta az Európai Uniónak, vegyen fel hitelt, hogy megfelelően tudja ellátni az Európába érkező illegális bevándorlókat. Soros György megoldásaiban visszatérő elem a hitelfelvétel mint megoldás kulcsa – fogalmazta meg véleményét Boros Imre. Úgy látja, az amerikai üzletember ötletére a balliberális országok fogékonyak, így Spanyolország és Olaszország is. „A javaslat szerint a hitel felvevői olyan országok lennének, többek között Franciaország, Belgium, Írország, Görögország, vagyis azok az országok, amelyeknek gazdasága teljesen meg van terhelve a válság miatt, és kénytelen lenne belső megszorításokat eszközölni” – fogalmazott. Három más megoldás is született Lóránt Károly elmondta, a jelenlegi helyzetre három megoldás született eddig a Soros György-féle javaslaton túl. Az egyik megoldás a német, a holland és az osztrák kormány javaslata, mely szerint a déli államoknak hitelt kellene felvenniük. Azonban ezzel a javaslattal az a probléma, hogy az országok továbbra is adósrabszolgák maradnának, és a hitel kamata sokkal nagyobb lenne a tőkénél.